Csodás, verőfényes napsütésre ébredtünk szombat reggel. Nagy nap ez a hazának és minden hazáért aggódó óvodásnak (erről majd később), megalakult nemzetünk utolsó mentsvára, hazánk egyetlen támasza a magyar gárda (szigorúan kis betűvel).
Napok óta ez a téma tartja lázban kis hazánk aggódó jobb és baloldali lakosait, politikusait. Vajon mit akarnak, miért jöttek létre, mi a céljuk és ezt hogyan akarják elérni.
V.G. alapító atya, a nemzet sziklaszírtje megmondta, csupán hagyományőrzés, semmi komoly. Majd mennek tompa kaszával (mert hát az élessel még a végén megvágnak vkit és akkor lesz itt baj...) és írtják serényen a parlagfüvet, rendben tartják a (hadi)sírokat (van egy olyan érzésem, hogy nem az ismeretlen szovjet katona sírját fogják öntözni, gazolni, szépíteni), meg hát persze ápolják a hagyományokat is. Ez utóbbi kicsit érdekes, kérdés, hogy milyen hagyományokat értenek ez alatt, nekem lenne pár ötletem:
- Szegedi papucs készítés ( tudtommal már csak 2-3 igazi mester van, mellesleg lehetne mostantól a "gárda" hivatalos lábbelije, mégiscsak kényelmesebb, mint az acélbetétes bakancs)
- Kukorica fosztás ( közben lehet anekdotázni a Szállasiról, Hitlerről, Mengeléről, aztán ha lemegy a nap és sötét lesz, szabad a csók)
De félre a tréfával, egy dolgot nem értek. Állításuk szerint kifejezette a hagyományörzés és a magyar identitás megőrzése a céljuk. Volt már ilyen sőt van is több, csak azok nem gárdák egyenruhában, hanem egyesületek, nonprofit szervezet, mosolygós fiatalok, nénik és bácsik.
Persze nem a külső számít, nyilván ezek a marcona arcú fiatalok is mosolyt eröltetnek az arcukra, amikor a kortól megfáradt, idős MSZP szavazó nénit átkísérik az utca túl oldalára, de félek, hogy az üzenet amit kapnak szittya magyar vezetőitől nem csak erre predesztinálja őket.
Mindíg veszélyes, ha fiatalok katonai rendbe szervezve, valami szerintük morális felsőbbrendűséggel átitava, fiatalos lendülettel és hévvel, meg akarják változtatni a SZERINTÜK ROSSZAT. A kérdés az, hogy mi van akkor ha én nem akarom, hogy megváltoztassák, vagy legalábbis nem így. Vajon a fiatalos lendület és az agyukba ültetett eszmék ellenére képesek lesznek e megmaradni a békés sírápolás és parlagfű irtás mellett, vagy az összetartozás érzésétől megrészegülve, a vezetőik álltal rájuk testált bírói, végrehajtói hatalom erejétől vezérelve kemény lépésekre vetemednek igazuk védelmében és álmaik megvalósítása érdekében.
Hát ettől fél az egyszerű ember, lehet a vezető "békés", a tömeg mindíg birka, ha elragadja őket a hév ( vagy "hazafias" lelkület), nem lehet csak úgy őket pár szép szóval leállítani. Vajon szüksége van az országnak egy lögyakorlattal rendelkező, egyenruhás civil gárdára, aki ha beindul nincs semmi komoly felsőbb irányítás, ami kontollt gyakorolhat felette. Ha ez bekövetkezhetett a rendőrségnél, akkor mi történek egy ilyen önkéntes szabadcsapatnál... Én inkább ettől tartok, az önjelölt próféták mindíg valami háborút, világégést hoznak, és most ez az amire a legkevésbé van szükségünk.
És végül visszatérve a gárdista óvodásra: V.G. nagytiszteletü "agysebész", nyilatkozta, hogy még egy óvodás is be akar lépni a gárdába, mert aggódik hazája sorsa miatt. Hát kérdem én, mi akkor ebben az országban a gond, ha már az óvodásaink is ilyen érettek politikailag, ennyire világos gondolkodásúak, nemzetféltők. Akkor nem kell itt gárda, meg reform, meg "rendszerváltás", elég csak várni, hogy ez a korosztály felnőjön és felvirágzik a magyar nemzet, turulok hátán felemelkedve leromboljuk a libcsi-bolsi nyugat üvegtornyait és visszafoglaljuk jogos jussunkat Londont, a magyar szérüt :)
Ámen